Szaktanácsadói

infó vonalunk a hét minden napján :
06 30 566 5386

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

A kukorica startertrágyázása és tápanyag igénye

2015 - 03 - 11. 10:28

A starter műtrágyák alkalmazása a gyakorlatban már egyre inkább megkedvelt és elvárt része az intenzív növénytermesztésnek. Fontos a növényt már a kezdeti fejlődésben támogatnunk. A gyakorlatban ki ezt (mikrogranulátum közvetlenül a mag mellé), ki azt használja (sorközbe szórás), de egy biztos, nem támaszkodhatunk már csak az alap és a fej- vagy lombtrágyázásra.

A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó vegetatív részekkel együtt az alábbi mennyiségű tápelemeket vonja ki a talajból:

N: 20-28 kg/to
P2O5. 11-22 kg/to
K2O: 18-26 kg/to

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje az alábbiakban foglalható össze:

Nitrogén (N)

A kukorica a növekedés teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, a hajtásnövekedés intenzitásában és a magas termésátlag kialakításában. A legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően szárba induláskor ill. szemtelítődés időszakában veszi fel.
Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát és ammónium ion formájában van a talajban, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, osztott technológiával. Célszerűen a számított mennyiség 60-70 %-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában.

Foszfor (P)

A generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás , a kelés és az intenzív hajtásnövekedés , valamint a szemtelítődés szempontjából alapvető.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.
A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.

Kálium (K)

Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.
A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel naponta hektáronként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását.
Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.

Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol. Magnézium hiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.

A kukorica cinkigényes növény. Klasszikus kukorica termesztő területeink cinkben gyengén ellátottak. Ezen területek kialakulhat relatív cink hiány is. Ugyanilyen hatással van a nagyobb dózisú foszfor trágyázás is.

Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb Zn hiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az íz közök megrövidülnek, és az állomány „lemarad" az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól.

A tünetek részletesen:
Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres –halványsárgás klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik.
A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget „rügyfehéredésnek" nevezzük.
A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad.

Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor akár a 80-100% terméscsökkenésre is számíthatunk.

A kukorica termesztéstechnológia fontos része a startertrágyázás, amely még tápanyagokkal jól ellátott területen is segíti a növény kezdeti fejlődését, növeli a termésmennyiséget.

Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagyfelületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyag felvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökér képződést leginkább segítő foszfor felvételét gátolja.
A vegetáció későbbi szakaszára is kihat a gyenge kezdeti fejlődés: fogékonyabb lesz a betegségekre és nem lesz nehéz dolguk a kártevőknek sem.

A gyakorlatban alapvetően kétféle startertrágyázási technológia létezik:

I. A szemenkénti kukorica és napraforgó vetőgépek a makrogranulátumos szóró szerkezetük segítségével a vetéssel egy menetben a sorközbe juttatjuk a műtrágyát általában 150 – 200 kg/ha dózisban.

Ilyen cégünk saját fejlesztésű Rizotec NPK termékcsaládja.
Bővebben a termékcsaládról: www.fertilia.hu/rizotec

II. Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15-20 kg/ha, tökéletesen vízoldható mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé. Ennek akkor van szerepe, amikor a talaj foszforban és káliumban jól ellátott, és a csírázó mag gyökér indulását szeretnénk megtámogatni elsősorban a foszfor (és cink) tápelem odahelyezésével.

Az UMG MICRO mikrostarter termékcsaládunk kukoricaspecifikus tagja az UMG MICRO ZeaStart, mely kifejezetten a magyar termőhelyi viszonyokra került kialakításra. Bővebben az UMG MICRO-ról: www.fertilia.hu/umg

Fontos a növényt tehát már a csíraállapotban támogatnunk, mert ha ezt nem tesszük meg kellőképpen, az a későbbi fejlődésére is kihat, ami természetesen termésveszteséget okoz a számunkra.

A gyakorlatban döntsünk a mikrogranulátum kijuttatás, vagy az NPK műtrágya sorközműveléssel történő kijuttatása mellett (ideális esetben mindkettőt alkalmazva), a tervezett, magas termésszint eléréséhez mindenképpen szükségünk lesz a starterezésre.

Bevált gyakorlat még (természetesen gazdától függően) a kukorica 8-10 leveles állapotában a kultivátoros kezeléssel egy menetben történő műtrágyázás. A kultivátoros kezelés után az állományunk ugrásszerű növekedésnek indul (nem véletlenül a kapásnövény kifejezés), amelynél fontos lehet az a 100-200 kg/ha műtrágya hatóanyaga az optimális fejlődéshez. Ekkor nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy mi mindent megtettünk a saját termésrekordunk eléréséhez.

Kiemelt márkáink

Legújabb fejlesztésű rizotech NPK összetett, szilárd műtrágya családunk..
tovább
Legújabb fejlesztésű rizotech NPK összetett, szilárd műtrágya családunk..
tovább
Legújabb fejlesztésű rizotech NPK összetett, szilárd műtrágya családunk..
tovább
Legújabb fejlesztésű rizotech NPK összetett, szilárd műtrágya családunk..
tovább
Legújabb fejlesztésű rizotech NPK összetett, szilárd műtrágya családunk..
tovább